Storytime

Minden mindegy hét

Ha most nem itthon lennék a gyerekekkel, akkor azt mondanám, hogy a múlt hetet táppénzen töltöttem. Felültem egy érzelmi hullámvasútra, ami a hét második felében egy kellemes megfázásban tetőzött, és még javában tart most is.

Hétfőn kineziológusnál jártam. Máté miatt mentem hozzá, mert sokat olvastam, hogy a beszédindításban segítségünkre lehet. Mivel Máté még kicsi így az ő kezelésre rajtam keresztül történik, illetve jelen esetben a bennem lévő gátak feloldásával kezdődik. Jártam annó pszichológushoz, és segített is nem is keveset, viszont azért szembenézni a mélyen eltemetett problémákkal már akkor sem volt könnyű vállalkozás. Ehhez a hétfői kezeléshez képest a pszichológus csak simogatta a felszínét a lelki problémáimnak.

Tudtam, hogy vannak gondok, és nagyjából a forrásokkal is tisztában voltam, viszont a végére úgy éreztem magam, mint aki beáll az üres folyómederbe, és a víz pofáncsapja. Még most egy hét elteltével is kavarognak bennem az érzések, és jelenleg nem látom, hogy tud ez a gyereken segíteni, az viszont biztos, hogy engem elindított egy irányba, és felszínre kerültek olyan dolgok is amikről fogalmam sem volt, hogy bennem vannak. Úgyhogy szerintem mindenképpen adok ennek a dolognak egy esélyt, mert ha már csak nekem segít azzal is előrébb leszünk.

Igazából az utána következő napokban furábnál furább dolgokat éreztem.Sokszor lettem ideges vagy szomorú, a múlt pillanatai néha csak a semmiből előugrottak,és megzavartak az éppen aktuális dolgomban, Nem igazán alszom már egy pár napja, mert olyan szinten dolgozik az agyam, hogy még a bóbiskolás sem igazán megy. Volt olyan éjszaka, hogy az okosórám nem tudta érdemben mérni az alvásomat. Persze ehhez hozzátartozik, hogy ideggyulladás van az egyik kezemben, és szerdán sikerült megfáznom.

Azt ott elmondta a hölgy hogy a szervezetem öngyógyításba fog kezdeni, de hogy előtte minden összeomlik azt nem, vagy nem tudom lehet nincs összefüggésben a kettő. Szóval az elmúlt héten magatehetetlennek éreztem magam, lemerülve lelkileg, kimerülve testileg… Persze ha az online világban akarsz érvényesülni, akkor egy hét kihagyás a saját öngyilkosságod is lehet, hiszen minden nappal olvasókat, nézőket, követőket, potenciális vásárlókat vesztettem, de semmi erőt nem éreztem magamban igazán még ahhoz sem, hogy felkeljek reggel. A múlt héten túléltem.

Most hétfő van, kb öt percenként fújom az orrom, de már nem esik nehezemre cikket írni, terméket feltölteni a Gazdátlan Játékok-ra, vagy éppen Betterware hirdetést feltenni. El vagyok maradva? Persze egy kicsit mindenki elmarad a munkájával, ha táppénzre megy nem? Reméljük, a nagyon rossz alvásom ismét visszamérséklődik rossz alvásra, és akkor a mostaninál is nagyobb produktivitással tudok létezni. Nézzétek el nekem most ezt az írást, de szerettem volna elmesélni, hogy igenis vannak olyan hetek, amikor ahhoz is fáradt vagyok, hogy a pizsama helyett mackó nadrágot húzzak.

Vannak napok, amikor majdnem egész nap megy a mese én meg ülök a gyerekek mellett és mintha egy másikvilágban lennék, amikor egy kicsit elhagyod magad minden téren, azért hogy utána újra bele tudj lépni abba a mókuskerékbe, és el tud kezdeni hajtani.

 Na, szóval a múlt hetet lezártuk, indul az új hét, az új hónap, és egy újabb esély a lelki béke, harmónia megtalálására.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük