Lifetime

Világos, sötét, világos

Mostani fejemmel visszagondolva ez az egész már csak egy katasztrofálisan rossz emlék. Az életem talán legborzasztóbb időszakát foglalják magában ezek a sorok, amikre már emlékezni sem akarok. Azért írom mégis le, illetve írtam le annó, hogy segítsen a gyógyulásban, és másoknak is szerettem volna erőt adni. Következzenek az én gondolataim még 2016 nyaráról.

Vannak olyan dolgok az életben, amiket mindenképpen szeretnénk elérni, egy kiszemelt munka, egy ház, esetleg autó vagy éppen egy gyönyörű család. Ezeknek a megszerezésért tennünk kell valamelyikért többet valamelyikért kevesebbet. Ezek közül talán a gyerekvállalás a legrizikósabb pont, mert itt van a legtöbb kockézati tényező, és mivel amúgy is elég furán működöm, és eléggé úgy tűnik nekem nem mehet semmi könnyen így itt is nehezített pályán mozgok sok más nőtársammal egyetemben. 

Aztán amikor elhúzzák előtted a mézesmadzagot és beleéled magad abba, hogy hamarosan a tiéd lesz a kívánt dolog, gyakorlatilag már félig a karjaidban van, és aztán az élet legrondább és legjobban húsbaágó fintoraként egyszercsak elveszíted az áhított dolgot. 

Ilyenkor jön teljesen jogosan a kérdés, ez miért velem történik, mit tettem, hogy ezt érdemlem. És bizony egy ideig fel sem eszmélsz igazán, és a miérteket hajszolod folyamatosan. A boldogság és a világosság után pillaatok alatt leszaladsz a sötét oldalra. Akkor és ott azt érzed, hogy innentől nincsen visszaút, te azért jöttél a világra, hogy pofonokat kapj az élettől. Jobban belegondolva persze minden ember megkapja a maga pofonmennyiségét, és minden ember jár lent a sötétben.

Vannak akiknek sokkal többet kell szenvednie a cél és a világos oldal előtt, és vannak akiknek egy picit könnyebb élet jutott. Hol itt az igazság? Lehet, hogy a te életed tele van hatalmas pofonokkal, és úgy érzed azóta szenvedsz mióta a világra jöttél, viszont mikor eljön a te időd akkor nálad boldogabb embert nem fog a hátán hordani a föld. Míg a másik egy kicsit könnyebb úton kapja meg amire vágyik, de lehet, hogy sosem lesz maradéktalanul boldog, mert az a kis plusz hiányozni fog az életéből. Tehát a természet minden élőlény életében kompenzálja magát, hol így hol úgy de a mérleg egyenlő.

Miért írom most mindenzt? Az élet elvett tőlem valamit, amire mindennél jobban vágyom, és bevallom őszintén sosem hittem, hogy az enyém lehet. Megjártam a világos oldalt, és most éppen a sötétből próbálok kitalálni. Persze minden rosszban ott van valami jó is. A tragédiában mutatkozik meg, hogy kik azok az emberek akik közel állnak hozzád. Megmondog őszintén, hogy hatalmasat és pozitívat csalódtam a környezetemben. Annyian törődnek velem, amiért iszonyatosan hálás vagyok. Ezúton köszönöm mindenkinek, hogy szerettek, és remélem egyszer ezt minden érintettnek viszonozni tudom. A sötét oldalról is van kiút, amire a környezetedben élők segítenek rálépni. Honnan tudom. hogy lehetséges? Mert mindig van tovább, és miért ne lehetne ismét a világosba lépnem. Ha hiszek magamban, és támaszkom a környezetemben élőkre akkor a világot képes vagyok meghódítani.

Bármi megrázó történik az életedben az egy picit segít átgondolni mindent, és segít, hogy máshogy tekints előre. Talán egy picit tudatosabban, egy picit megfontoltabban intézed a dolgokat, és hamar beköszönt az újabb lehetőség mint gondolnád. 

A világos oldalról könnyen beborulhatsz a sötét oldalra, az egésznek az a titka, hogy utána tudnod kell visszatalálnod a világosba!

Zárásképpen csak annyit fűznék hozzá így lassan négy év távlatából, hogy minden okkal történik. Akkor és ott úgy tűnt, egy pillanatra, hogy minden reménytelen, de mostanra egy boldog két éves kisfiú anyukája vagyok, feleség és egy szép házban lakunk a kertvárosban. Persze tervek és vágyak vannak most is, de azt gondolom elég szép mederben halad az életem, és bár akkor a vetélés borzasztóan fájt, mára már tudom, nem volt véletlen.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük